"Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú
módosításáról" szóló 2016. évi LXXIX. törvény kihirdetésével (Magyar Közlöny 2016.06.24.) jelentős változások
következtek be a munkavédelmi törvényben. A jogforrás 2016. 07. 08-tól hatályos.
Az alábbiakban a Magyar Szakszervezeti Szövetség Munkavédelmi Bizottsága által összeállított anyagból idézek, amely a mától hatályos Mvt. kapcsán foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Az alábbiakban a Magyar Szakszervezeti Szövetség Munkavédelmi Bizottsága által összeállított anyagból idézek, amely a mától hatályos Mvt. kapcsán foglalja össze a legfontosabb változásokat.
A munkavállalók
munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések
bevezetéséről szóló 89/391 EGK tanácsi irányelv alapján a munkáltatóknak konzultálniuk
kell a munkavállalókkal és azok képviselőivel minden, a munkahelyi biztonságot
és egészségvédelmet érintő kérdésben.
Az irányelvvel összhangban a törvény módosítja az Mvt. 70/A. §-át, a módosítás indoka az, hogy a gazdasági körülmények megváltozásával 2012 végén a regisztrált kis- és középvállalkozások 99,5%-a, 956 300 cég tartozott a legfeljebb 49 foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozások körébe. Ennek következtében indokolttá vált a munkavédelmi képviselő választáshoz szükséges munkavállalói létszám csökkentése 50-ről 20 főre:
Az irányelvvel összhangban a törvény módosítja az Mvt. 70/A. §-át, a módosítás indoka az, hogy a gazdasági körülmények megváltozásával 2012 végén a regisztrált kis- és középvállalkozások 99,5%-a, 956 300 cég tartozott a legfeljebb 49 foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozások körébe. Ennek következtében indokolttá vált a munkavédelmi képviselő választáshoz szükséges munkavállalói létszám csökkentése 50-ről 20 főre:
„Munkavédelmi
képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók
létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek
biztosítása a munkáltató kötelezettsége;”
A rendelkezés
hatálybalépésével (fél év türelmi időt még ad a jogszabály) egységesen minden 20
fős létszámot elérő munkáltatónál meg kell szervezni a munkavédelmi képviselő választást az alábbiak
figyelembevételével:
· Azon
munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, az Mvt. megváltozott
rendelkezéseit a munkavédelmi képviselő mandátumának
lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell alkalmazni.
· Azon
munkáltatónál, ahol munkavédelmi képviselő választásra nem került sor, az Mvt.
megváltozott 70/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti munkavédelmi képviselő
választást a törvény hatálybalépését követően fél éven belül meg kell tartani.
A jogalkalmazási
tapasztalatokra figyelemmel és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvénnyel való összhang érdekében a törvény módosítja a munkavédelmi
képviselők választásával kapcsolatos szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy a munkavédelmi képviselő választására az Mt.
238. §-át kell megfelelően alkalmazni. A
munkavédelmi képviselők függetlenségének biztosítása érdekében ugyanakkor
előírja, hogy az Mt. 238. § (2)
bekezdésében foglalt kizáró okokon túl
nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony
keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.
„A
munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni azzal,
hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható
munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében
főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.”
Konkretizálásra került
a munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére vonatkozó szabályozás, amelynek
értelmében a munkáltatónál megválasztott
valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. 273. § (1) szerinti
munkajogi védelem, az Mt. 273. § (2) bekezdése szerinti tartamban.
„Valamennyi
munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6)
bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a
közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a
munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait
kell érteni.”
Fontos, a munkavállalók
felelősségét és szankcionálhatósághát érintő változások:
A munkavédelmi
hatóság szabálysértési jogkörének megszűnésével a munkavállalói mulasztás nem szankcionálható
a ténylegesen szabályszegő munkavállalóval szemben. Azért, hogy a munkáltató felelősségén túl, a munkavállaló kizárólagos szabálytalan munkavégzését a hatóság
szankcionálni tudja, a törvény bevezeti
a közigazgatási bírság alkalmazásának lehetőségét.
[Mvt. 82/D. §] A bírság összege ötszázezer forintig terjedhet.
A munkavédelmi
hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a
szervezett munkavégzés során:
·
a munka
egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy
feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
·
a
munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási,
jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem
teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
·
a
foglalkozási megbetegedéssel, fokozott
expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti
vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy
·
a
munkáltató képviselőjeként a
munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza,
illetve a munkavédelmi képviselővel
szemben jogainak gyakorlása miatt
hátrányos intézkedést tesz.
Egyéb fontos
változások:
Pontosításra
kerültek:
·
a
munkavégzés összehangolására és ennek felelősségére vonatkozó rendelkezések.
·
a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál
a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében
szükséges intézkedések
·
veszélyforrás
hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló rendelkezés
·
a
munkabaleset kivizsgálására vonatkozó szabályok
Az új szabályozás arról rendelkezik,
hogy a kivizsgálásba szükség esetén be
kell vonni a munkáltatónál foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást
biztosító szolgálat orvosát, azzal,
hogy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa minden súlyos munkabaleset
esetén részt kell vegyen a kivizsgálásban , ugyan akkor munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti
a munkabaleset kivizsgálását.
·
a munkavállaló életét, testi épségét vagy
egészségét súlyosan veszélyeztető körülmények
2 ponttal egészült ki a felsorolás, súlyos
veszélyeztetésnek minősöl ezután:
Ø a megengedett értéket meghaladó expozícióban
történő foglalkoztatás a szükséges
védelem hiányában; továbbá
Ø a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel
vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a
munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál
kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása.
·
a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges, a
személyes adatok kezeléséről szóló kitételek.
·
az értelmező rendelkezések részben a fokozott
expozíció és a súlyos munkabaleset definíciói.