2016. július 8., péntek

Összefoglaló a Munkavédelmi törvény 2016.07.08-tól hatályos módosításairól


"Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról" szóló 2016. évi LXXIX. törvény kihirdetésével (Magyar Közlöny 2016.06.24.) jelentős változások következtek be a munkavédelmi törvényben. A jogforrás 2016. 07. 08-tól hatályos.

Az alábbiakban a Magyar Szakszervezeti Szövetség Munkavédelmi Bizottsága által összeállított anyagból idézek, amely a mától hatályos Mvt. kapcsán foglalja össze a legfontosabb változásokat.

A munkavédelmi érdekképviseletek működését érintő változások:

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391 EGK tanácsi irányelv alapján a munkáltatóknak konzultálniuk kell a munkavállalókkal és azok képviselőivel minden, a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kérdésben.

Az irányelvvel összhangban a törvény módosítja az Mvt. 70/A. §-át, a módosítás indoka az, hogy a gazdasági körülmények megváltozásával 2012 végén a regisztrált kis- és középvállalkozások 99,5%-a, 956 300 cég tartozott a legfeljebb 49 foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozások körébe. Ennek következtében indokolttá vált a munkavédelmi képviselő választáshoz szükséges munkavállalói létszám csökkentése 50-ről 20 főre:

„Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;”

A rendelkezés hatálybalépésével (fél év türelmi időt még ad a jogszabály) egységesen minden 20 fős létszámot elérő munkáltatónál meg kell szervezni a munkavédelmi képviselő választást az alábbiak figyelembevételével:
·         Azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, az Mvt. megváltozott rendelkezéseit a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell alkalmazni.
·       Azon munkáltatónál, ahol munkavédelmi képviselő választásra nem került sor, az Mvt. megváltozott 70/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti munkavédelmi képviselő választást a törvény hatálybalépését követően fél éven belül meg kell tartani.

A jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel való összhang érdekében a törvény módosítja a munkavédelmi képviselők választásával kapcsolatos szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy a munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell megfelelően alkalmazni. A munkavédelmi képviselők függetlenségének biztosítása érdekében ugyanakkor előírja, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okokon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

„A munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.”

Konkretizálásra került a munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére vonatkozó szabályozás, amelynek értelmében a munkáltatónál megválasztott valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. 273. § (1) szerinti munkajogi védelem, az Mt. 273. § (2) bekezdése szerinti tartamban.
„Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.”

Fontos, a munkavállalók felelősségét és szankcionálhatósághát érintő változások:

A munkavédelmi hatóság szabálysértési jogkörének megszűnésével a munkavállalói mulasztás nem szankcionálható a ténylegesen szabályszegő munkavállalóval szemben. Azért, hogy a munkáltató felelősségén túl, a munkavállaló kizárólagos szabálytalan munkavégzését a hatóság szankcionálni tudja, a törvény bevezeti a közigazgatási bírság alkalmazásának lehetőségét. [Mvt. 82/D. §] A bírság összege ötszázezer forintig terjedhet.

A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:
·         a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
·         a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
·         a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy
·         a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.

Egyéb fontos változások:

Pontosításra kerültek:
·         a munkavégzés összehangolására és ennek felelősségére vonatkozó rendelkezések.
·         a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében szükséges intézkedések
·         veszélyforrás hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló rendelkezés
·         a munkabaleset kivizsgálására vonatkozó szabályok
Az új szabályozás arról rendelkezik, hogy a kivizsgálásba szükség esetén be kell vonni a munkáltatónál foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát, azzal, hogy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa minden súlyos munkabaleset esetén részt kell vegyen a kivizsgálásban , ugyan akkor munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a munkabaleset kivizsgálását.
·         a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülmények
2 ponttal egészült ki a felsorolás, súlyos veszélyeztetésnek minősöl ezután:
Ø  a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában; továbbá
Ø  a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása.
·         a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges, a személyes adatok kezeléséről szóló kitételek.
·         az értelmező rendelkezések részben a fokozott expozíció és a súlyos munkabaleset definíciói.

2016. július 8. Munkaszaki.hu